Anyám kitagadott,
elűzött otthonról.
Fájdalom megragadott,
Rángat a távolból.
Egyedül vagyok
mióta élek,
mégis éltek bennem
a hiú remények,
Hogy van egy hely
ahova mindig mehetek,
most kitették a táblát,
ide be nem léphetek.
Életem elterveztem.
Most mégis,
jövőm romokban hever,
Minden lélegzetvétel,
számomra már csak teher…
Mondjatok bármit,
életem nem számít.
Meguntam a küzdelmet,
Mit a kétségbeeséssel,
vívok meg.
“Nincsen apám se anyám!”
Nincs!
Elhagytak!
Kidobtak!
Mit ártottam neked,
oly szeretett apám?
22 évesen
reménykedem abban,
Hogy utolsó lélegzetvételeim
Történnek e napban.
Nem sajnálkozásból írom e sorokat,
Mindig is kerestem kicsiny boldogságomat.
Eljutottam már arra a pontra,
hogy nem a haláltól félek,
hanem önmagamtól.
Önmagamtól, s a gondolattól,
Hogy halálom nem számít senkinek,
Örökre elfeledik tetteimet.
Tetteim?
Mit tettem!
Önmagamat,
A világtól elrejtettem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások