Még mindig hallgatsz?
hát szólj már! az istenért!
De csak lehajtja ősz fejét,
Többé nem szólok, nincs miért
Mért nem vagy mellettem
ha már elveszett örökre
Bár soha nem volt enyém
soha nem lépett e földre
Kérlek ülj le mellém
félek, hogy elveszítelek
Ölelj még egyszer át
s én örökkön ott leszek...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások
Szóval számomra azt fogalmazza meg nagyon szépen, hogy van egy pár, akik szerették, talán még most is szeretik egymást, de valami közéjük áll, amit a nő képes lenne feloldani azzal, ha a férfit átölelhetné. Az a valami pedig, ami közéjük áll, egy meg nem született gyermek, aki "soha nem lépett e földre". Vagy elvetélt, vagy elvetették.
Kíváncsi vagyok, mennyire lőttem mellé. Gondolom, a céltáblát sem találtam el.
Nem:-)) Egyszerűen az volt a baj a kapcsolatunkban, hogy nagyon keveset beszéltünk, illetve inkább én beszéltem nagyon keveset, pedig tudtam, hogy nem jól teszem, de ilyen vagyok:-) Ez van:-)
....
Hú de rég volt...