Úgy kezded te is…

Úgy kezded te is,mint egy egyszerű gyerek
Ki gondtalan és önfeledten nevet;
Azt hiszed naívan,az élet majd szép lesz,
De rájösz egy nap,hogy megkorrát tévedsz.

Rá kellett jöjj,hogy szart se ér az élet,
Ha volt is Istened,elhagyott téged;
Ha vannak is napok,mikor boldog vagy,
Nem tart sokáig,a szíved újra megfagy.

Azt kérded vajon,mi rosszat tettem,
Isten válaszolj,miért hagytál el engem;
De nincsen válasz,nem jön felelet,
Megint könnyes szemmel hajtod,álomra fejedet.

Majd reggel felkellsz,de semmi nem változott,
Megtalál egy gondolat,az életem átkozott;
És nem akarsz mást,csak mindent elfeledni,
Hogy ne érezz bánatott,és ne fájhasson semmi.

Hát lebútítod magad,mert így jó neked,
Erre valók tudod,a kábítószerek;
Menekülsz e világból,hisz itt minden olyan rossz,
Kell neked valami,mi örömet okoz.

Bár tudod nem helyes,amit teszel,
De azt is,hogy mindig átkozott leszel,
És mielőtt az életed,végleg eldobod,
Felnézzel az égre,s mosolyogva mondod:

-Nézzd meg Uram,mit tettél velem,
Ha ezt akartad,tessék,vedd el a lelkem…!