Túl az üveghegyen még ma is süt a Nap,
Az égbolt túloldalán egy kis madárka dalolgat,
Elmeséli mennyire gyönyörű az élet,
Lepereg rólam a múlt,már semmitől sem félek.
Mert a jéghegyen túl újra virágzik a mező,
A bolygó túl oldalán éltető marad a drága eső,
Elmossa a bánatot,elmossa keserű szívem,
Még ég a tűz...még lobog az életért hű szerelmem..
Mert az üveghegyen túl még ragyog a Hold,
A legsötétebb éjszaka is mámorító fényt hoz,
Nincs szebb az égen sorakozó, álmot hozó csillagoknál,
És nincs igézőbb a világon édes hangodnál.
Mert a jéghegyen túl te vagy az a pezsgő kis madárka,
Te dalolod be szívem a vérforraló nyárba,
A te hangod kell,hogy elfelejtsek félni,
Hogy kitárt szívvel,őszinte mosollyal tudjak élni.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások