Túl az üveghegyen még ma is süt a Nap,
Az égbolt túloldalán egy kis madárka dalolgat,
Elmeséli mennyire gyönyörű az élet,
Lepereg rólam a múlt,már semmitől sem félek.
Mert a jéghegyen túl újra virágzik a mező,
A bolygó túl oldalán éltető marad a drága eső,
Elmossa a bánatot,elmossa keserű szívem,
Még ég a tűz...még lobog az életért hű szerelmem..
Mert az üveghegyen túl még ragyog a Hold,
A legsötétebb éjszaka is mámorító fényt hoz,
Nincs szebb az égen sorakozó, álmot hozó csillagoknál,
És nincs igézőbb a világon édes hangodnál.
Mert a jéghegyen túl te vagy az a pezsgő kis madárka,
Te dalolod be szívem a vérforraló nyárba,
A te hangod kell,hogy elfelejtsek félni,
Hogy kitárt szívvel,őszinte mosollyal tudjak élni.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-31
|
Sci-fi
A bázison a szolgálat nem jelentett jelentős kihívást , és egy űrhajósnak a magányt is el...
2026-05-27
|
Merengő
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br />
<br />
<br />
<br />
1. Szükséges – e szórakoztató...
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Hozzászólások