Téged látlak,
a felkelő Napban,
a te hagod hallom,
egy csöndes madárdalban.
Téged látlak,
egy távoli hegyben,
egy fényes Napsugárban,
egy hűvös esőcseppben.
Te vagy a falevél,
mit felkap a szél,
Te vagy a szél,
mi arcomhoz ér.
Ott vagy a dalban,
egy névben, egy hangban,
hallak a csöndben,
hallak a zajban.
Bárhova nézek,
a Te arcodaz látom,
s bár néha elveszítem,
újra megtalálom.
Téged látlak,
mikor felnyílik a szemem
s ha álomba merülök,
újra Te vagy velem.
Veled alszom el,
veled ébredek,
mindig velem vagy,
bár már elveszítettelek.
Mindig közel vagy,
mégis oly távol,
én tudom egyedül,
mennyire hiányzol.
2005. július
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-12-22
|
Fantasy
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
2024-12-20
|
Merengő
<br />
Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
2024-12-11
|
Történetek
Szét húzta a combjaim... csókra nyújtottam a szám, várva hogy belép a combjaim közé és megcsókol. Helyette...
2024-12-05
|
Regény
Csabi és Amália története egy szomorú, de mélyen érzelmes szerelem. Csabi, a kemény és magabiztos...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...