Szavakat alkotó rozsdavörös szignumok,
Emlékeimet lezáró láthatatlan ködburok,
Fájdalom melyet magam előtt is tagadok,
Megsebzett lelkemmel utoljára táncolok.
Messze-hangzó könnyes néma dallamok,
Szememet vakító hazug kedves mosolyok,
Távolból figyelő lelketlen csendes barátok,
Bármi történt én, eztán tovább táncolok.
Pusztító erővel lelkemből részeket szakítok,
Szépet, fájót színtelen emlékké kovácsolok,
A legerősebbeket forrongó vulkánba hajítok
S izzó magmából új tánclépéseket csiszolok.
S ha majd önmagamnak végre megbocsátok,
S üres hamvaimból csodaszép főnixé válok,
Amikor örökre eltűnnek a lelketlen barátok,
Akkor veled Kedvesem egy násztáncot járok.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások