Az egész életem összeomlott,
Mint egy törékeny kártyavár,
Talán túl sok volt a fájdalom,
Mit annyi ideig magába zárt.
Lapjai szerte-szét szóródtak,
Szomorúan a földre hulltak,
S utoljára láthattam magam,
Ahogy a lapok felfordultak.
Láttam mikor boldog voltam,
S azt is mikor szomorkodtam,
Láttam a boldog mosolyomat,
S a szomorú, könnyes arcomat.
Most itt hever az egész életem,
Minden mosolyom, s minden könnycseppem,
Minden, mit valaha gondoltam, s tettem,
S mindaz, mit valaha is szerettem.
Csak egy gyenge szellő volt,
Csak egy ártatlan fuvallat,
De mégis annyi ereje volt,
Hogy ledöntötte a kártyavárat.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
2024-11-09
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2024-11-06
|
Sci-fi
Az ősi idegenek elmélet szerint sok ezer évvel ezelőtt okos földönkívüliek látogattak a bolygóra...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...