Szeretlek

Hiányzik mosolyod, hiányzik az ajkad,
Hiányzikselymes hangod, mely lágyan altat.
Hiányzik az arcod, mely arcomon nyugszik,
Hiányik szerelmed, érted sirok annyit.
Szeretem bőrödnek puha érintését,
Szeretem szép szemed rejtélyes kékségét.
Szeretem, hogy lelked megértő és kedves,
Szeretem, hogy álmom megtaláltam benned.
Csalódtam, mert hittem, nem érhet bántódás,
Csalódtam, mert szépséged elvakitott már.
Csalódtam, mert először nem mérlegeltem,
Csalódtam szivemben, reméltem, nem hagysz el.
Haragszom magamra a sok megbántásért,
Haragszom magamra a sok fáradtságért.
Haragszom, hogy sokszor nem értettelek meg,
Haragszom, hogy hittem, veszekedés nem lesz.
Örülök, mert később megértettél engem,
Örülök, mert végül szovedbe költöztem,
Örülök, mert veled végre boldog lettem,
Nem félek, mert tudom, te is szeretsz engem.