Szeretlek

Szerintem jó vers de legalább igényesen kritizáld ha kritizálod.Arról meg nem tud dönteni az ember hogy kit szeretne szívből.

VERSTANI ALAPISMERETEK 1:

A versritmus


A ritmus összemérhető egységek szabályos váltakozása. Mind a természetben (tengervíz hullámzása, csillagok járása, szívdobogás), mind az emberi tevékenységben (járás, beszéd, munka) ott rejlik a ritmikusság esélye. A művészetben is otthonos a ritmus (zene, tánc, ének, költészet stb.), de a túlzott szabályozottság monotóniája - egyhangúsága - ellen a művészet több-kevesebb mértékben változatokat biztosít. A művészi ritmust szabályozott változatosság jellemzi.
A nyelvi ritmusok (beszédritmus, prózaritmus) egyike a versritmus. Gazdag jelentésű szó, hiszen magába öleli a versdallamot is, a rímet is, figyelmes a hangzás minden rétegére. Ezen belül általában mértéket (metrumot) is alkalmaz. A mért szótagok alapján három mértékes verselési rendszert ismer a magyar nyelvű költészet, ezek a hangsúlyos-ütemező, az időmértékes-verslábazó és a szimultán verselés (ebben egyidejű ütemezés és verslábazás érvényesül). Ezek kötött verselési rendszereink. Versmérték nélkül érvényes még egy verselési rendszer, a szabadvers, amely a mértékes-kötött versektől eltér, versritmusa azonban elhatárolja a beszédritmus igen laza kötelmeitől.
A verstan a verselési rendszerekkel foglalkozó tudomány, általános iskolában ezek alapelemeivel ismerkedünk.
A versmértéktől független ritmikai tényezők köréből - gyakori és élénk hatású szerepük miatt - a rímek nyernek kiemelt figyelmet.
A versritmus mindig a hangzó vers ritmusa! Ha olvassuk a verset, ritmusát belső hallásunk hangzó ritmusként érzékeli.



A hangsúlyos verselés


Tüzesen / süt le a nyári nap / sugára 6/6, 3/33/3
Az ég tete-/-jéről a juhász-/ bojtárra. 6/6, 4/23/3
Fölösleges / dolog sütnie oly / nagyon, 6/6, 4/24/2
A juhásznak / úgyis nagy melege / vagyon. 6/6 4/24/2
(Petőfi Sándor: János vitéz, első versszak)

Valamennyi sor 12 szótagú, ez a mű összesen 1480 sorára végig jellemző. A János vitéz verselése szótagszámtartó. - A sorok közepén, a 6. szótag után természetes nyelvi hangzás esetén szünet (pauza) tagolja ketté a sorokat, amelyekben a ritmikai mérték tehát felezó. Rövidebb szünet a félsorokban is. mutatkozik, vagy a negyedik szótag után, vagy középen, a harmadik szótag után. A sorok mellett az ismétlődő 6/6 a felező tizenkettest írja le, a változatos leírás a félsorok tagolódását mutatja. A felező tizenkettes tehát négyütemű. A szabályos felezést főmetszet biztosítja, a hatszótagú félsorokat mellékmetszetek tagolják. Ebben változatosság jelentkezik: a ritmus épségét a félsorok 4/2-es, 3/3-as kötetlen váltogatása nem fenyegeti. Az állandóság (6/6) keretén belül tehát a ritmikai mérték változatosságot is tűr (4/2, 3/3).
A négysoros versszakokban itt minden sorpár rímel, hiszen a sorvégi magánhangzók is, mássalhangzók is azonosak, teljes- vagy tisztarímek ezek. Ha a magánhangzók azonosak a rímben, a mássalhangzók pedig csupán valamely nyelvi szempontból hasonlók, akkor asszonánc-rímről beszélünk.
Az ütem a hangsúlyos verselés mértékegysége, általában 1-5 szótag méretű, ritkán 6 szótagú. Élhangsúlyos magyar nyelvünkben az ütem első szótagja hangsúlyos, ehhez mérve az ütem többi szótagja hangsúlytalan. A hangsúlyos-hangsúlytalan szótagrend miatt a hangsúlyos - ütemező - versmérték mindig ereszkedő lejtésű.
A hangsúlyos-ütemező verselés jellemzi valamennyi népköltői alkotásunkat, de sok-sok műköltői alkotást is, mint például Petőfi János vitézét. Milyen is tehát a János vitéz verselése? Válasz: párrímű felező tizenkettes. (Ebben benne rejlik külön utalás nélkül is, hogy négyütemű, hiszen a hat szótagú félsorok a nagy szótagszám miatt 4/2-re vagy 3/3-ra tagolódnak; az is, hogy szótagszámtartó a verselés, minden sor 12 szótagú; az is, hogy a felezést főmetszet biztosítja.)

Weöres Sándor négy sornyi verse:

Tekereg a / szél, 4/1
Csavarog a / szél, 4/l
Didereg az / eper-ág, 4/3
Mit üzen a / tél? 4/1

Három sor (első-második és negyedik) kétütemű ötös. Egy sor (a harmadik) kétütemű hetes. Az ütemek száma és a sor szótagszáma alapján neveztük meg a versmértéket ebben a hangsúlyos-ütemező verselésű kis költeményben. Az ötszótagú sorokban szinte ütemvégletek találkoznak, hiszen a legkisebb szótagszámú ütem e sorok második üteme, a sorok első üteme pedig csaknem a legnagyobb szótagszámú (4), - hiszen 5 és 6 szótagú ütemek ritkán fordulnak elő. Közvetlen tanulság, hogy a nagyobb szótagszámú ütem megelőzi a kisebb szótagszámút, ez a harmadik sorra is igaz, általános törvényszerűség a hangsúlyos verselésben, a sorok vagy felezőek, vagy a több szótagszámú ütem megelőzi a kevesebb szótagszámút. Ugyanakkor nyelvi tény, hogy minden sor 2-3-4 ütemét, minden ütemét nagyjából azonos idő alatt ejtjük ki, ezt nevezzük ütemegyenlőségi törvénynek. Ebből következik, hogy a nagyobb szótagszámú ütemet gyorsabban, a kevesebb szótagszámút lassabban mondjuk ki. Az idézett versben a költő mindezt azzal is fokozza, hogy a 4 szótagú ütem minden szótagja rövid: rövid magánhangzót csupán egy mássalhangzó követ. Az egy szótagú ütemek magánhangzója itt hosszú. A János vitézben a sorvégi rím párrím (aabb), most elemzett versünkben bokorrím (aaa) egy idegen rímmel (x): aaxa.
Weöres Sándor híres verse a Bóbita (A tündér). Mit tudnánk mondani verseléséről a fentiek alapján?

Bóbita, / Bóbita / táncol, …3/3/2
körben az / angyalok / ülnek,…3/3/2
béka-hadak / fuvoláznak,…4/4
sáska-hadak / hegedülnek… 4/4

Háromütemű és kétütemű nyolcasokból áll a vers, szótagszámtartó, félrímes (xaxa). Egyelőre ennyi nyilvánvaló, de még később többször is idézni fogjuk ezt a különleges költeményt, verselése miatt… Megjegyezzük, hogy a kétütemű nyolcast a hangsúlyos verselésben felező nyolcasnak nevezzük. Petőfi Sándor Nemzeti dal című versében a sorok nagy többsége felező nyolcas. Minden versszak nyolc sorból áll. Az első négy sor ezekben párrímes felező nyolcas általában, a másik négy sor félrímes 8-3-8-3 szótagú sorkapcsolat, a nyolcasok itt is feleznek. A három szótagú sorok beszövése a nyolc szótagúak közé kiemeli az esküszünk ismétléssel is fokozott erejét.



A hangsúlyos verselés
(összefoglalás)

A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok rendezett váltogatására épül.
Mértékegysége az ütem, ennek mindig első szótagja a hangsúlyos. Rendszerint 1-4 szótagból áll, ritkábban 5-6 szótag is lehet.
A magyar hangsúlyos verselés ütemező verselés.
E verselés mindig ereszkedő lejtésű.
A verssorok rendszerint 2-3-4 ütemből állnak, vannak azonban egy ütemet jelző sorok is. Öt vagy több ütemből álló sorok a lírai költészetben aligha találhatók.
A több szótagból álló ütem a verssorban rendszerint megelőzi a kevesebb szótagból álló ütemet (szótagszámcsökkenés).
Az ütemeket nagyjából azonos idő alatt mondjuk ki, a több szótagból álló ütemet tehát gyorsabban, a kevesebből állót lassabban (ütemegyenlőségi törvény.)
A főmetszet tartósabb tagoló szünet, a mellékmetszet rövidebb idejű szünet. Főmetszet igen ritkán metsz szót, mellékmetszet gyakrabban. (A Nemzeti dal 36 sora nyolc szótagú. A metszet csak a 26. és a 43. sorban metszi a szót!)
Hangsúlyos (ütemező) verselésünkben rendszerint megtalálható a rímelés. Végrímnek nevezzük a sorvégi rímet, ez vagy tiszta rím vagy asszonánc. A szavak kezdő hangjának összecsengése is rímváltozat, neve: alliteráció (betűrím)(Hí a haza). Főbb végrímváltozatok: bokorrím (aaaa), párrím (aabb), félrím (xaxa, axax), keresztrím (abab), ölelkező rím (abba) és idegen rím. - Beszélhetünk ragrímről (ülnek-hegedülnek), önrímről is (szél-szél).
A hangsúlyos verselésű sorok megnevezése a mérték szerint: a sor ütemeinek száma + a sor szótagjainak száma, például: három ütemű kilences = a sorban 3 ütem és kilenc szótag szerepel, mint az alábbi példákban:
Érik a / ropogós / cseresznye 3/3/3 népdal
Hírük mégis / elfelejtve / már. 4/4/1 Petőfi: Voltak sokkal
A leírás pontosabb a megnevezésnél, szótagszámokkal jelzi az ütemeket, e számok között láthatók a metszetjelek.


Az időmértékes verselés

Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
- u u/ - - / - u u / - - / - u u /- -
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!
- - / - u u / - - u u / - u u / -
(Kölcsey Ferenc: Huszt)
E híres költemény verselése időmértékes, verstani elemzését tehát a szótagok időtartamának megkülönböztetésével kezdjük, a szótagok alatt vízszintes vonalkával ( - ) a szótag hosszúságát, félkarikával ( u ) rövidségét jelöljük.
Rövid a szótag, ha magánhangzója rövid s utána legfeljebb egy mássalhangzó található. Minden más szótag hosszú. Az a névelő hol rövid, hol hosszú, ezt csak a részletes elemzés dönti el. Elemzés során a verssort mindig nyelvi egésznek tekintjük. Példák a fenti két sorból: jövendővel komolyan vess e nyolc szótag közül rövid csupán három (jö-, ko-mo-), mivel a rövid magánhangzó után egyetlen rövid mássalhangzó szerepel. A többi szótag hosszú. A -dő- hosszú szótag, mert magánhangzója hosszú, a -vel is hosszú, mert a szó után a komolyan szó k mássalhangzója következik, a vess eleve hosszú szótag, hiszen rövid magánhangzóját hosszú mássalhangzó követi (ss). - Időmértékes verselésben a verssorok utolsó szótagját úgy kezeljük, mint az a névelőt, hol hosszú (-), hol rövid ü. A részletes elemzés ilyen szótagokról is mindig dönt, egy szótag vagy hosszú, vagy rövid a hangzó versben. Egy hosszú szótag ejtési ideje általában két rövid szótag kiejtési idejével azonos.
A szótagok időbeli jellemzését az időmértékes verselés mértékegységeinek, a verslábaknak az elhatárolása követi egyetlen dőlt ( / ) vonalkával. A költői gyakorlatban rendszerint 8-9 versláb fordul elő. Ezeket lejtés is jellemzi: emelkedő, ereszkedő, vagy közömbös a lejtés. Ha rövid szótag után hosszú szótag következik, akkor emelkedő lejtésről beszélünk, ha hosszú szótag után szerepel a rövid, akkor ereszkedő a lejtés.
A gyakoribb verslábak:
u u 2 szótagú, neve: pirrichius (ejtsd: pirrikhiusz), lejtése közömbös.
- - 2 szótagú, neve: spondeus (ejtése is), közömbös lejtésű.
u - 2 szótagú, neve: j a m b u s (ejtése is), emelkedő lejtésű.
- u 2 szótagú, neve: trocheus (ejtsd: troheus), lejtése ereszkedő.
u u - 3 szótagú, neve: anapesztus (ejtése is), emelkedő lejtésű.
- u u 3 szótagú, neve: daktilus (ejtése is), ereszkedő lejtésű.
- u u - 4 szótagú, neve: choriambus (ejtsd: koriambus), közömbös lejtésű.
u 1 szótagú, neve: csonka versláb, csonkaláb: ez sor elején nem fordul elő. sor végén azonban gyakori, sor közepén olykor szintén megtalálható.
u u - - 4 szótagú, neve: ionicus a minore (ejtsd: jonikusz a minore), emelkedő lejtésű, igen ritkán szerepel, a magyar költészetben Csokonai Vitéz Mihály ilyen verslábazással írta Tartózkodó kérelem c. versét.

A Huszt idézett záró soraiban daktilusok ( - u u ) és spondeusok ( - - ) találhatók, a második sorban középen is, sor végén is csonkaláb látható. ereszkedő lejtéssor mindkettő, hiszen az ereszkedő daktilusi versláb határozza meg a sor lejtését.
Az időmértékes verselés jellemzője a lejtésegység: emelkedő lejtésű sorban (ilyen a jambusi és az anapesztusi sor) ereszkedő trocheus ritkán, ereszkedő daktilus sohasem lelhető. Ereszkedő lejtésű (trocheusi vagy daktilusi) sorban jambus ritkán, anapesztus sohasem található. A trocheus-jambus többnyire a gyakori choriambus miatt keveredhet, hiszen a choriambus összetett versláb, egy trocheus és egy jambus kapcsolata.
A Huszt-idézet első sora hat verslábból áll, csak daktilus és spondeus szerepel, az 5. versláb daktilus, a 6. versláb spondeus. A sor neve: hexameter (így is kell ejteni, nem pedig hexaméternek!).
A második sor csupán abban különbözik az előző sortól, a hexametertől, hogy a harmadik és a hatodik versláb csonka. Ennek a sornak a neve: pentameter. (Hexa = hat, penta = öt. A hexameter hat egész versláb, a pentameter négy egész és két fél versláb, időértéke öt egész verslábnak felel meg!)
Egy hexameter + egy pentameter olyan sorkapcsolat, amelynek saját neve van: disztichon (ejtsd: disztikhon). Kölcsey 8 soros Huszt-jának verselése disztichon. (Ez görögül két sort jelent.)
: ezzel a jellel a sorok metszetét jelöltük,. az időmértékes sorok metszeteivel azonban később fogunk megismerkedni.
Elhull a virág, eliramlik az élet
- - / u u - / u u - / u u - / u
(Petőfi: Szeptember végén)
Egy spondeust három anapesztus követ, a sor végén csonkaláb található. Ez a sor anapesztusi tizenkettes. (A lejtéssel rendelkező uralkodó arányú versláb neve után a sor szótagszámát neveztük meg.)
Hová merült el szép szemed világa,
u - /u - / - - / u - /u - /u
(Vörösmarty Mihály: A merengőhöz)
Ez a sor jambusi tizenegyes. A verslábak sorrendje: jambus - jambus - spondeus - jambus - jambus - csonkaláb.

József Attila: Altató című versének első versszaka:

Lehunyja kék szemét az ég,
u - / u - / u - / u -
lehunyja sok szemét a ház,
u - / u - / u - / u -
dunna alatt alszik a rét
- u u - / - u u -
aludj el szépen, kis Balázs.
u - / - - / - - / u -
Valamennyi sor jambusi nyolcas. Az első két sorban csak jambus-lábakat találunk, a harmadik sor két choriambus, a negyedik sorban két jambus között két spondeus van.
Vajda János: Nádas tavon című versének utolsó előtti strófája:

A levegő meg se lebben,
- u u - / - u / - u
Minden alszik… és a lelkem
- u / - u / - u / - u
Ring egy méla sejtelemben:
- - / - u / - u / - u

A sorok trocheusi nyolcasok. Az első sort choriambus nyitja! (Ha a névelőt rövidnek vennénk, akkor pirrichius kezdene, utána jambus, ami az ereszkedő, trocheusi versben ellene szólna az ereszkedő lejtésnek!). A sorvégeket a trocheusok miatt rövid szótaggal jelöljük. A sorjázó trocheusi lábazást az említett choriambus mellett csupán a negyedik sor indító spondeusa variálja.
A lejtő verslábak alapján beszélünk emelkedő lejtésű verselésről, ez vagy jambusi, vagy anapesztusi; ereszkedő lejtésű verselésről, ami vagy trocheusi, vagy daktilusi.
Az időmértékes verselés ógörög eredetű, az európai nyelvekbe általában a latin nyelv közvetítésével jutott el, hozzánk is. Nyelvünk szerencsés, kivételes adottsága, hogy hosszú és rövid szótagokat szinte ugyanolyan könnyedséggel képes váltogatni, mint a görög nyelv. - Az időmértékes, verslábazó verselés magyar nyelvű kezdeményezője Sylvester János, aki remek disztichonokat írt (1541).
Hexameterekben írta honfoglalási eposzát Vörösmarty Mihály (Zalán futása, 1825), Lúdas Matyi-ját Fazekas Mihály (1804).
Vörösmarty Mihály a Csongor és Tünde verselésében hatalmas arányokban a trocheusi sorokat alkalmazta, filozófikus részekben, így az Éj monológjában jambusi a verselés, olykor pedig elvétve anapesztusokat írt. A mesedrámát a következő négy sor zárja:

Éjfél van, az éj rideg és szomorú,
- - / u u - / u u - / u u -
Gyászosra hanyatlik az égi ború:
- - / u u - / u u - /u u -
Jőj, kedves, örülni az éjbe velem,
- - / u u -/ u u - / u u -
Ébren maga van csak az egy szerelem.
- - / u u - / u u - / u u -

Anapesztusi tizenegyesek e sorok, sorkezdő spondeust három anapesztus követ mind a négy sorban (1830).
Petőfi Sándor Az apostol című nagy művében változatos szótagszámú sorokat érvényesít, jambusi verslábazással (1848).
Katona József Bánk bán, Madách Imre Az ember tragédiája című drámája jambusi sorokból áll, miként sok antik görög dráma, például az Antigoné, vagy Shakespeare drámái, például a Hamlet.
Az időmértékes verselés iskolai ismereteket kíván, tehát iskolázottságot tételez fel, vagyis idegen a népköltészettől, ahol eredeti ütemező (hangsúlyos) verseléssel találkozunk csupán. Műköltészetünk azonban híve az időmértékes verselésnek is, főképp a jambusi lábazásúnak. Sok a trocheusi verselésű költemény is, vannak példák az anapesztikus verselésre, daktilusi soraink száma többnyire a hexameterre-pentameterre-disztichonra szorítkozik.


Az időmértékes verselés
(összefoglalás)

A hosszú és a rövid szótagok rendezett váltogatásán alapul.
Mértékegysége a versláb, többnyire 2-3 szótag kapcsolata. Ha a versláb egy szótagból áll, csonkaláb a neve. Négytagú versláb gyakorta a choriambus, igen ritkán a(z) ionicus a minore. A költői gyakorlatban általában 8-9 versláb szerepel. A verslábak a lejtés szerint emelkedők vagy ereszkedők, ezeket szabadon helyettesíthetik a közömbös lejtésű lábak (igen gyakran a spondeus, ritkábban a pirrichius, nem ritkán a choriambus).
A verselés egy költeményben vagy emelkedő vagy ereszkedő.
Az időmértékes verssorok vagy metszet nélküliek, vagy metszetes sorok. A metszet latin neve: cezúra. Az időmértékes cezúrák három főváltozatát a 7. osztályban tanulják az iskolások.
Az időmértékes versek vagy rímtelenek vagy rímesek. A rímváltozatok megegyez-nek a haragsúlyos verseléssel kapcsolatban tanultakkal.
Ismerünk kötött antik és modern sor- és strófaformákat időmértékes verseléssel, közöttük antik kötött sorforma a hexameter (hat versláb, spondeusok, daktilusok, az utolsó láb spondeus, előtte kötelezően daktilus az ötödik láb). Ilyen sor a pentameter (hasonlít a hexameterre, de harmadik és hatodik verslába csonka, spondeus a daktilussal csak az első két versláb helyzetében változhat általában). Hexameter és pentameter kapcsolata a disztichon.
Időmértékes verselésünkben gyakorisági sorrend: legtöbb a jambusi, ezt követi a trocheusi, kevés az anapesztusi, alig található példa a daktilusira (a hexametert, pentametert kivéve).
Versmegnevezés: időmértékes emelkedő vagy ereszkedő lejtésű.
Sormegnevezés: A lejtő versláb neve + sorszótagszám (pl. jambusi nyolcas), vagy: verslábszám + lejtő láb neve négyes jambus).


A szimultán verselés

De néha csöndes éjszakánu -/ u -/ u / /- / u - 5/3
Elálmodozva, egyedül -u - / u - / u u / u - 5/3
Múlt ifjuság tündér taván- -/ u - - - / u - 4/4
Hattyúi képed fölmerül.- - /u - /- - / u - 5/3
(Vajda János: Húsz év múlva)

E sorok szimultán verselésűek, mivel egyidejű verslábazás és ütemezés érvényesül. A lejtést adó jambusi verslábak körében szabályos helyettesítők találhatók csupán (spondeusok, egyszer pedig pirrichius). Minden sor nyolc szótagú és két ütemű, egyszer felező nyolcassal, háromszor 5/3 ütemezéssel találkozunk. A hangsúlyos-ütemező és az időmértékes-verslábazó verselés szerkezeti kapcsolata a szimultán verselés.
Az idézett sorok jambusi szimultán nyolcasok.

Szállj le rám is sátorozva
- u /- - - u /- u 4/4
Szenderítő nyúgalom;- u /- - - u / u 4/3
Közbe-közbe szunnyadozva- u / - u - u /- u 4/4
Csendesedj le kis dalom. - u /- u - u / u 4/3

Trocheusi szimultán verselésű költemény. Nyolcas és hetes szótagszámú sorok váltogatják egymást (egy ilyen sorpár: periódus). Ha egy költemény verselésére azt mondjuk, hogy szimultán, akkor bizonyos, hogy a vers sorainak nagyobbik felében a sorokban párhuzamosan működik a következetes verslábazás és az ütemezés. Mivel az időmértékes versek lejtése vagy emelkedő (jambusi), vagy ereszkedő (trocheusi) ezért indokolt a verselés közvetlen megnevezésében már utalni erre. A Húsz év múlva jambusi szimultán verselésű, a Nyári esti dal trocheusi szimultán verselésű. A szimultán ver-selésű költeményekben a sorok többségében egyidejűleg működik a verslábazás és az ütemezés, ezért e sorok szimultán (verselésű) sorok. E versekben lehetnek olyan sorok is, amelyek vagy csak verslábaznak (nem ütemeznek), vagy csak ütemeznek (és nem verslábaznak). A szimultán verselésű költeményekben három verselési rendszerünk sorváltozatai keveredhetnek (hangsúlyos-ütemező sorok, idő-mértékes sorok, ütemező és verslábazó sorok).
Vörösmarty Mihály Szózat című költeményében (1836) jambusi szimultán verselés érvényesül. De mindjárt első sora csupán időmértékes sor, tehát nem szimultán sor: Hazádnak rendületlenül (jambus-spondeus-jambus-jambus a lábazás, de ütemezést hiába keresünk, az 5 szótagú rendületlenül a kevesebb szótagszámú hazádnak szó után következik!). - Egy strófa a versből:
Még jőni kell, még jőni fog - / u - - - / u - 4/4
Egy jobb kor, mely után- - / - -/ u - 3/3
Buzgó imádság epedez- - / u - / - u u - 5/3
Százezrek ajakán.- - / u u/ u - 3/3
Jambusi felező nyolcas, két jambusi felező hatos, egy 5/3-as jambusi nyolcas alkotja a strófát. A verslábazás érdekessége a sorvégi choriambus a harmadik sorban, középső pirrichius a negyedik sorban, régies ejtésű spondeus a második sorban (melly!). Időmértékes és szimultán verselésű sorok szabad keveredése az egész költemény, a sorok többsége azonban szimultán, így a költemény egészét szimultán jambusi verselésűnek nevezzük.
Hasonló a helyzet Kölcsey Ferenc Himnusz című alkotásával, de az időmérték itt trocheusi. Az első két versszak:

Isten, áldd meg a magyart
- u / - u / - u / - 4/3
Jó kedvvel, bőséggel,- - / - - / - u 3/3
Nyújtsd feléje védő kart,- u /- u- - / - 4/3
Ha küzd ellenséggel; u - / - - / - uBal sors akit régen tép,- - / - - /-
4/3
Hozz rá víg esztendőt,- - / - - /- - 3/3
Megbünhödte már e nép- - / - u - u /- 4/3
A multat s jövendőt!- - / - u /- - 3/3
Őseinket felhozád- u /- - -u / - 4/3
Kárpát szent bércére,- - / - - / - u 3/3
Általad nyert szép hazát- u /- - - u / - 4/3
Bendegúznak vére.- u /- - - u 4/2
S merre zúgnak habjai - u /- - - u /- 4/3
Tiszának, Dunának, u - / - u / - u 3/3
Árpád hős magzatjai
- - / - - / - u / u
Felvirágozának.
- u /- u /- u

A trochaizáló verslábazást egy-két jambusi láb lazítja olykor, inkább a gazdag spondaizálás feltűnő, sorméretű ez az ötödik és a hatodik sorban. Az ütemezés hol a hetes, hol a hatos szótagú sorokban erősebb, a 4., 15., 16. sorban ütemélményt aligha találunk, ezek verselése időmértékes. Változatos ritmikai hatást keltenek a változatos mértékű-verselésű sorok. Az arányok két szakaszban már élénken mutatkoznak, sorai alapján a Himnusz trocheusi szimultán verselésű.
Petőfi Sándor költészetének zöme jambusi vagy trocheusi szimultán verselésű, Ady Endre költeményeinek elsöprő többsége jambusi szimultán verselésű. Műköltészetünkben a szimultán verselés aránya meghatározó, ezen belül több a jambusi, mint a trocheusi.

Ady Endre: Párisban járt az ősz, második szakasz:

Ballagtam éppen a Szajna felé
- - / u - / u - - u u - 3/34
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok;
- - / - - /- - / - u u - 5/5
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
- u /- - / - - /- - / u - 5/5
Arról, hogy meghalok.
- - / - -/ u - 3/3

Három jambusi szimultán tízest zár egy jambusi szimultán hatos. A két ütemet a harmadik sorban az f és a b alliteráció is erősíti.
Az időmértékes sorokban szereplő cezúráknak (metszeteknek) három főbb típusa a következő:
a) A harmadik verslábat metszi, tehát az ötödik fél verslábat követi a penthémimerész. Idézett Ady-versünk harmadik sorában például spondeus e harmadik, metszett versláb. Ez egyúttal hangsúlyos-ütemező metszet is, így a sor közös metszetű, metszetkapcsoló sor.
b) Versláb határán az időmértékes metszet neve: dierézis. Két jambus vagy trocheus után ez ütemező sormetszetként hat, belesimul a hangsúlyos metszetbe. Vajda János Húsz év múlva című versében e sor:

Múlt ifjuság tündér taván

a felező nyolcas hangsúlyos metszetét dierézissel kapcsolja össze, ütemkapcsoló sort teremtve. c) Ha az ötödik fél versláb csonka, a metszet utána időmértékesen csonkaláb-követő penthémimerész, szimultán sorban ez is hangsúlyos metszettel kapcsolódik össze. Ilyenkor metszet- és ütemkapcsoló szimultán sorról beszélünk.

Ady Endre: A Tisza-parton című versének harmadik sora:

A szívem egy nagy harangvirág
u - / u - / - u -/ u - 5/4

Az ötödik fél versláb csonka. A sor jambusi metszet- és ütemkapcsoló szimultán sor. - E főbb sorváltozatok a szimultán verselésben kötetlenül váltakoznak.
A hexameter metszete általában lábmetsző penthémimerész (a harmadik verslábat metszi), a pentameter metszete csonkaláb-követő, középen, s tudjuk, e láb mindig csonka, ez a harmadik versláb. Fazekas Mihály Nyári esti dal-ában versláb határán álló dierézis-metszetek kapcsolódnak hangsúlyos metszetekhez, ütemkapcsoló trocheusi szimultaneitást teremtve. - Természetes, hogy szimultán verselésben a metszetkapcsoló sorokban az első ütem általában 5 szótagú, így a hangsúlyos verselésben ritka 5 szótagú ütem igen gyakori a szimultán verselésben.


A szimultán verselés
(összefoglalás)


A szimultán verselés a szótagok időmértékes és hangsúlyos nyelvi tényezőit összegzi, a nyomatékos - kevésbé nyomatékos szótagok rendezett váltogatására épül (általános iskolában ezt még nem elemezzük).
A verslábazás és ütemezés egyidejűsége jellemzi, ezt a két mértéket az időmértékes és hangsúlyos verselés kapcsán tanultak szerint elemezzük.
A megnevezésben sz időmérték szerinti lejtést is említsük meg, egy vers tehát jambusi vagy trocheusi szimultán verselésű.
Az időmértékes verselés főbb metszetei a szimultán verselésben hangsúlyos metszetekhez kapcsolódnak, a szimultán verselés főbb sorváltozatai eszerint: ütemkapcsoló sorok (az időmértékes metszet dierézis), metszetkapcsoló sorok (időmértékesen a metszet lábmetsző penthémimerész), metszet- és ütemkapcsoló sorok (időmértékesen a cezúra csonkaláb-követő penthémimerész).
A rím a szimultán verselésben is gyakori, a rímváltozatokat a hangsúlyos verseléssel kapcsolatban tanultak alapján nevezzük meg. (Félrímesek: Párisban járt az Ősz, Szózat, keresztrímesek: Húsz év múlva, Nyári esti dal, Himnusz.)
József Attila Mikor az uccán átment a kedves című költeménye metszet- és ütemkapcsoló szimultán verselésű. a harmadik versláb a sorokban tehát rendre csonkaláb!
Jambusi szimultán verselésű Ady Endre Csák Máté földjén című híres verse.
Arany János Tetemre hívás című balladája jambusi-anapusztusi verselésű, a jambizálást anapesztusok dúsítják.
József Attila Mondd, mit érlel című verse is jambusi szimultán verselésű.



A szabadvers


Szabadvers-ritmusa van minden olyan versnek, amelyben kötött verselési mértéket nem találunk. A szabadvers fogalma éppen a kötött verselési mértékek hiányát (vagy rendkívüli lazaságát) jelöli.
A szabadversnek igen sok változata van, a próza és vers közötti átmeneti formáktól a csaknem kötött mértékű alakzatokig terjed a skála. A szabadvers minden történelmi korban létezett, létezik a népköltészetben is, műköltészetben is. Lehet (ritkán) strófikus, lehet rímes (gyakorta él belső rímmel is, amikor sor belsejében szóvég rímel sorvéggel vagy más soron belüli szavakkal), a sorok szótagszáma lehet kötött, lehet változó, lehetnek a szabadvers sorai rövidek is, igen hosszúak is. A ritmust irányíthatják mondattani ismétlődések, alakzati ismétlődések (felsorolás, halmozás, kérdés, felkiáltás, kijelentés stb.), gyakoriak a gondolatritmus jelei, főképp az ellentétek vagy a párhuzamok ismétlődései.
Ütemezés, verslábazás, ezek szimultán kapcsolata következetesen nem lehet bennük (hiszen ekkor mértékes versekké minősülnének az alkotások), a ritmus lényegét, a nyelvi-hangzati ismétlődést azonban hordozniuk kell. Különben prózai szövegekké válnának a versek, megszűnnének versek lenni. Általános iskolában a szabadvers felismerése és néhány ritmustényező megnevezése (sorszótagszám-jellemzés, strófikusság, rímek, ellentét, párhuzam, felsorolás, ismétlés, fokozás stb.), mértékes verselési nyomok megfigyelése elegendő a minimális elemzéshez.

de ti virágok, szótlanok, miért vagytok oly erősek,
vérttelenek, a föld idegszálai, az idővel viselősek?
Megszülettek, akár a szerelem, elmúltok, mint a bánat,
együgyüek, sejtelmesek, kelyhei a magánynak…
(Juhász Ferenc: Virágok hatalma)

Az eposzi méretű alkotás négy sorát idéztük. A mű változó szótagszámú, többnyire hosszú sorokat érvényesítő szabadvers, strófákat nem jelez, e négy sorban azonban párrímeket mutat. Főképp jambusi-choriambusi lábazást elemezhetünk, ütemtagolást is, mindezt azonban nyomokban, a mértékes verselési rendszerektől sokkal szabadabban. Valamennyi sor mondattani egész, sűrűn érvényesül ritmikai ismétlődést biztosító felsorolás, sorokat ritmikai tagokra bont megszólítás és kérdés, máskor ellentét (születés - elmúlás). Mértékes verselést következetes kötöttséggel nem találunk, prózától különböző valóságos versritmust azonban érzékelünk.

Kassák Lajos: Őszi vándorlás körbe-körbe, befejezés:
Kérjétek számon életem és megmondom, ki vagyok
unszolás nélkül is arra ballagok, amerre a többiek tartanak
s ahogyan váll váll mellett lépkedek, érzem, az út haza vezet
az én hazámba, ahol hozzám hasonlók foglalnak helyet a tűz körül
éjszaka az igazak álmát alusszák
nappal egy új világ gerendázatát ácsolják
természetük szigorú rendje szerint.

Mondattani egész itt minden sor, ezen belül ritmusos belső nyelvi tagolást is jeleznek. A prózai hosszúságú sorok tág nyelvi szakaszai nyugodt, lépegető ritmikai hatást keltenek. Alliterációk sejlenek elő (t, v a második-harmadik sorban, sugallatos h a negyedikben, sz a záró sorban). A rövidebb három záró sor jambusi lábazás felé fordul, a záró sor pedig szokatlan jambusi szimultán tizenegyes, choriambusi befejezéssel. A szabadversnek ez a mértékes befejezése elég gyakori jelenség! (A záró sor ütemezése: 4/34, verslábazása: spondeus-jambus-anapesztus-choriambus, a szimultán verselés ütemkapcsoló.) Az utolsó előtti két sorban egyszerű sorvégi ragrímet találunk. - A mondandót festő verselési "szigorú rend" jele a befejezés!


Bóbita tündéri tánca
(Különös verselési bravúr Weöres Sándor A tündér c. versében)

1) Bóbita, Bóbita táncol,
- u u / - u u / - - 3/3/2
2) körben az angyalok ülnek,
- u u / - u u / - - 3/3/2
3) béka-hadak fuvoláznak,
- u u - / u u - / u 4/4
4) sáska-hadak hegedülnek.
- u u - / u u - / u 4/4
Minden sor nyolc szótagú, a verselés szimultán. Ütemezés, verslábazás egyidejű, a félrím (xbxb) egyszerű ragrím. Az első két sorban természetes, de ritka három ütemű nyolcast találunk, a második két sorban a nyolcasok megszokottan felezők. A nyolc szótagú sorok általában kétüteműek a szimultán verselésen belül is, a költemény egyik érdekessége tehát a kettő és a háromütemű nyolcasok keverése, a magyar költészetben ez szokatlan.
A verslábak az első két sorban daktilusok és spondeusok, a lejtés ereszkedő. A második két sorban choriambus után anapesztus és csonkaláb következik, a lejtés emelkedő. Ereszkedő és emelkedő lejtésű sorok egy versen belül ritkán mutatkoznak a magyar költészetben.
Az első két sor egy sornak véve szabályos hexameter. Metszete időmértékesen dierézis, versláb határán áll, itt a harmadik versláb után. A hexametert e metszet itt szabályosan felezi, ez a két sorba tördelés alapja. A hexameterrel kapcsolatos verselési játék ritka a magyar költészetben.
A második két sor verslábazása is lehet daktilikus, e két sor is lehet dierézisnél bontott hexameter; az első két sor is leírható anapesztikus emelkedő lejtésű lábazással, miként a második két sor. A verselési képlet a sorpárokban azonos, különbözik azonban a hangzati verselés. Ezt mindkettőben az ütemkapcsolás irányítja, minden ütem egész versláb. Ez teremti meg a két pár küzötti alaki azonosság ellenére a hangzati különbséget, a valós, az igazi versmértéket: ereszkedő (daktilusi) és emelkedő (anapesztusi) két szimultán sorpár alkot négysoros strófát. A sorvégi rímmel ellátott hexameter-sorpár neve leoninus… A tündér verselésében tehát szakaszonként két hexameteres alakú leoninus felezéssel válik négy sorrá, miközben a hangzati verselés az ütemezés erejét követve két sort emelkedővé, két sort ereszkedővé változtat. A figyelmes elemzés elé táruló látvány egyúttal a funkcionális verstanra is érzékennyé tehet bennünket: a verselés tényezői szinte nyomon követik Bóbita táncának tündéri változatait, művészi sokszínűségét. Tánc és természeti zene szimfonikus összhangját a művészi forma egyik nagy eszköze, a verselés maga is sokszínű harmóniává festi.
Nagy költők alkotásaiban - tudjuk - formai hibákat sem szoktunk keresgélni, találni. Vigyáznunk kell tehát a verselési szabálytalanságokra is, amelyek nem ritkák, de nem is hibák. Legtöbbször valamit nyomatékosít vélük a költő, tartalom és forma összhangjának törvénye szerint.- Radnóti Miklós Himnusz a békéről című versében jambusi időmértékes és jambusi szimultán tízesek, tizenegyesek alkotják a strófákat. Harminckét sorból kettő azonban trocheusi (második és negyedik sor). Miért? Éppen ezekben a sorokban, az első szakaszban beszél a költő "forgó századokról", a jambusi és a trocheusi sorok váltakoztatása az idő nagy távlatú forgását jelképezi. Akárcsak az ingaóra járását követő hasonló megoldás egy teljes versre jellemzően Csokonai Vitéz Mihály híres versében Újesztendei gondolatok).

* * *

Az időmértékes versekben a helyesírás olykor eltér a szabályostól. Ez sem "hiba", a szótag időtartama fontos, jogos költői döntés húzódik a háttérben (Himnusz a békéről: könnyüléptü.)

* * *

A verstani ismeretek pótlásául ajánlhatók a következők:
periódus = ismétlődő sorkapcsolat (a sornál nagyobb, a strófánál kisebb versegység)
Balassi-strófa (a Katonaének 5. szakaszával bemutatva) = 9 sor, 3 periódus, szótagszámképlete: 6-6-7-6-6-7-6-6-7, rímképlete: a-a-b-c-c-b-d-d-b.
stanza = időmértékes sorokból szőtt, rímes, nyolc sorból álló strófa (Himnusz, A XIX. század költői stb.).
szonett = minden 14 sorból álló rímes vers. Eredetileg kötött versforma, 2 x 4 + 2 x 3 sor, tehát négy versszak, általában jambusi időmértékes sorokból, általában ölelkező rímmel a négysoros szakaszokban (abba, bccb), terzina-rímekkel (Dante!) a három soros strófákban (ded, efe)
v