Nem vágyom én másra, csupán szeretetre,
De ez az egyetlen elérhetetlen marad,
Talán örökre…
Egy csepp csillog szememben, könnycsepp,
Végigfolyik patakokban arcomon.
Szörnyű fájdalom mar szívembe,
Kínzó gyötrelem a lelkembe.
S az ok egyetlen: a szeretet.
A szeretet, melyet nem lelek.
Minden egyes könnycseppben ott csillog a remény,
Mely soha el nem hagy,
S mely mindig erőt ad.
Te élj, ahogy élsz. De ne feledd: a remény mindig megmarad!
Megmarad, bíztat és hívogat.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
Szakállas:
Jól összefoglaltad egyfajta ki...
2025-04-03 08:07
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Hozzászólások
Ami a formáját illeti: igazad van, nem tagoltam, de azért mert - szerintem - ezt nem lehet igazán tagolni.
De a hibákat nézzétek el, ezt a verset az elsők között írtam, így még nem igazán "csúcsforma".