Nem vágyom én másra, csupán szeretetre,
De ez az egyetlen elérhetetlen marad,
Talán örökre…
Egy csepp csillog szememben, könnycsepp,
Végigfolyik patakokban arcomon.
Szörnyű fájdalom mar szívembe,
Kínzó gyötrelem a lelkembe.
S az ok egyetlen: a szeretet.
A szeretet, melyet nem lelek.
Minden egyes könnycseppben ott csillog a remény,
Mely soha el nem hagy,
S mely mindig erőt ad.
Te élj, ahogy élsz. De ne feledd: a remény mindig megmarad!
Megmarad, bíztat és hívogat.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások
Ami a formáját illeti: igazad van, nem tagoltam, de azért mert - szerintem - ezt nem lehet igazán tagolni.
De a hibákat nézzétek el, ezt a verset az elsők között írtam, így még nem igazán "csúcsforma".