Pusztító tűz rég kialudt,
kiégett puszta lelkem,
s az örjítő magányban
csodás társra leltem.
Te vagy az, kiért sírjába hull a hold,
s kiért holnap holtjából felragyog.
Te vagy az, ki gyönyört hoz a szemnek,
kiért rozsdás roncsok tengereket szelnek.
Érted él az ember,s gyűri földjét a paraszt.
Érted kél a szél, s fonnyadt vitorlát dagaszt.
Érted érik a búza ,s őrlődik porrá,
érted válik a zűr gondolatokká.
Egy angyal az, kiért öntöm lelkem szavakba:
szerelmes vagyok magamba!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-01-23
|
Novella
És íme egy olyan történet amiről elsőre azt hittem,<br />
( mint általában mindenről ami a...
2025-01-19
|
Novella
Ez egy szösszenet az gyűjteményemből. Bl műfaj. Valentin napra íródott.
2024-12-23
|
Krimi
Egy kis krimi kevés szexualitással fűszerezve. <br />
Kellemes olvasgatást kívánok!
2024-12-22
|
Fantasy
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
2024-12-20
|
Merengő
<br />
Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...