Szerelemről neked

Szerelmes verset sosem írtam.
Mert nem éreztem még e érzést gondoltam.
És kimondani sem mertem volna,
Hogy szívem mit érez majd.
Ha az érzés magasra szárnnyal, mint a madár.
És mint a gyöngy a tenger mélyén.
Tiszta és igaz csak kettőnk titka marad csupán.

Ez az első versem, amely a szerelemről szól.
Nincs benne napfény, ragyogás.
Csak vágy és álmodozás.
Hangulatom, mint egy álom
egy csodálatos csoda az én világom
A gitár húrja szól halkan csendben.
Szívem együtt dobban zenél.
És feléledve benne az érzést, érzelmet irántad.
Az igaz szerelmet én szerelmem mely oly
Végtelen és örök.