Szavakba önteném

Ha azt kérdeznék meg tőlem
Mit jelentesz te énnekem?
Csendesen csak azt feleném:
Szeretlek-ezt bizton érzem én.

Szeretlek!Nincs szebb szó soha!
Szeretlek!Mint szellőt a fa,
Ha egy csendes, nyári éjszakán
E fuvallat enyhet adni szán.

Szeretlek!Mióta vártam ezt
Kimondani, s szót követ a tett.
Ha tested végre két karomba tér,
Érzem, lelkünk egészen összeér

ha ajkunk csókokban forr össze,
Szívünket is csomókra kötve
Hagyjuk magára ezt a jelent
És érezzük át a végtelent!

Ha velem vagy, bennem forr a lét,
S szerelem pezsdíti fel a vért.
Mást nem, csak érezni akarom,
Átélni!S szeretni nagyon.

Köszönöm, hogy kedvesem lettél,
Hogy melletted férfivá tettél,
S a sors velünk akármit is tesz,
Szívemben mindvégig helyed lesz!

E versben szívemet nyújtom át,
Kitárom lelkemnek csarnokát,
Hol szívem a szerelemben hisz,
Én szeretlek, kérlek szeress te is!