Csak ülök az ágyamon,
Nem jön szememre álom.
Nézek ki a fejemből,
Most már elég lesz ebből!
Le kellene már zárnom,
Fölösleges Rá várnom.
Tudom, múlóban van rég,
De mégis visszahúz még…
Lehet, hogy szép volt, igen,
Nem kell, hogy fájjon, hiszen
Én voltam, ki megtette
Mindazt, mi tőle telt.
Úgy érzem, hogy menni fog,
Végleg vége, ennyi volt!
Pontot kell tennem végre
E szerelem végére.
Tudom, hogy ma is vár rám,
Mégis azt mondom: Viszlát!
Én nem látom értelmét,
Számomra ma véget ért.
Rengeteg álmatlan éjszaka
Végtelennek tűnő fájdalma
Végre rádöbbentett tán arra,
Hogy szívem csak az emlékek rabja.
Én újra álmodni akarok!
Nem tarthat fogva hatalom.
Repülni fogok, ha akarom,
Szállni és szárnyalni szabadon…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Személy szerint a lgjobban az utolsó előtti versszak tetszett.:))