Fenséges színek, álmok,
Egyszer még utoljára rátok találok.
Szelíd-barna, min papírom hever,
Őszinte lilát a kékkel keverem.
Aranyos-sárga mi a prizmán megtör,
Szivárvány húzódik a fejünk fölött.
Sötét-piros, mi a vér színe,
Nem is tudod milyen kín ez.
Huncut-narancs borít be engem,
Fekete szín uralkodik bennem.
Sötétkék, szürke és fekete,
Más szín nem is kell nekem.
Miért piros az alma,
Ha hófehér a husa?
Nem kelletek sokszínűek,
Maradok egyedül egyenlőre.
S majd, ha eggyé váltok az univerzummal,
Akkor fogjátok nevem rebegni fennhanggal.
"Igazad volt. Én vagyok a vak,
Segíts kérlek, hogy végre megnyugodjak."
De akkor én már nem leszek,
Nevemet hiába ismétled.
Felébredsz az álmodból,
Majd elfelejtesz és én meghalok.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Köszönöm, mert a kis hiányosságok ellenére is nagyon élveztem a versedet.
A vers nagyon szép, a ritmusa viszont hagy maga után kívánni valót. Ha ezt a kettőt össze tudnád hozni, :innocent: nagyszerű vers lenne.