Nyílik a rózsád,
szépen várva,
hideg szél van,
fázik fáradt.
Mert ha nem vagy,
nem lát nem hall,
a gondolat hogy nem vagy,
nem hagy.
Aludnék de nem megy,
ha itt lennél menne.
Fáradt fázik a rózsád,
napocskámat várván,
mert ha fenn vagy ,
szépen melegítesz,
és én is szépen,
nyílok érted.
De ha nem melegítesz sugaraddal, mit tegyek?
Köpönyem nincs, és bundám sincsen.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
Szakállas:
Jól összefoglaltad egyfajta ki...
2025-04-03 08:07
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
Marokfegyver ·
Megpróbáltad, ez elismerésre jogosít.