Reményvesztés

Az ember még először hiszi, hogy lehet:
A szerelem mindent legyőz és legyőzhet.
Aztán valahogy mégis csak érzi,
Nem tud az életben mindent elérni.
De még hiszi, és naivan reméli;
Valaha boldogan fog majd ő is élni.
Újabb pofonok mit sem érnek,
Az emberek ész nélkül tovább remélnek.
De mikor a könnyeket tovább nem bírják,
A szeretet kínját a világnak elsírják.
S az egész még mindig mit sem ér!
…Az ember csak küzd, de már nem remél…