Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
<br /> Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Friss hozzászólások
wisnia: Tetszett.
2026-04-20 21:05
wisnia: Jó.
2026-04-20 21:04
wisnia: Nem rossz.
2026-04-20 21:03
wisnia: Történés ugyan nincs benne, de...
2026-04-20 21:02
wisnia: Harmatgyenge.
2026-04-20 21:01
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Őszi nap

Nevet az ég.
A fákon nevet
minden kis levél.
Álom-táncot jár a napsütés.

És mégis...
...szomorú dalt
hegedű a szél...
...Álom hárfán,
mintha várná,
mintha tudná...
...lehajtott fejjel...
felismered a káprázat szavát.
Beleordít a csendbe a kérdés...
...miért...?
...lidércfény?
S mégis...
A szomorú dalban
ott muzsikál a szépség...
...visszatükrözi
szemed fényét...
Nem kell!
Nem kell, hogy legyen kérdés...
...igazságot keresni
a szív mélyén...?!
És mégis...
Mosolyba vegyülő könnyekkel
Követlek.
Kereslek.
Némán.
Szívembe
emlékművet emel
Neked
a szó;
...mi Soha-el-nem-mondható...
...akár ha fáj...,
vagy csendül kacagás...
És mégis...
Ma egy vagyok a mával,
Hulló levéllel,
huncút napsugárral...
...ma mosolygós-
-könnyező a nap.
Hasonló versek
3475
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
3924
1 Év amíg rád vártam,
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?

Inopier(Tatyi) ·
Kedves vitta!

Nem a legidőszerűbb a versed, de mégis általános témát taglal, mely szerint az elmúlás mindig akkor üt az emberen, mikor már majdnem a boldogság bárányfelhőin lépkedne. Bár még csak első írásod itt az oldalon, stílusában, formájában bizton állíthatom, hogy nem életed első műve, mely számomra szépnek hat. Köszönöm neked és várom a további megjelenő alkotásaidat, valamint kívánok írásokban gazdag új esztendőt:

Inopier

szirva ·
Nagyon tetszett, különösen a vége!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: