Nem összetört, csak roppant,
a fejem a padlón halkan koppant,
s felállni nehéz, ha nincs a kéz,
ami felsegít a sárból.
Egy pillanat alatt rom lehet a várból,
mit a naiv vágy épít, s szépít
rajta minden apró gondolat,
ami elém idézi a semmiből az arcodat.
És hiába, a szív hibája,
hogy akaratlanul is kulcsra zár,
és nem sodor el a hömpölygő idő-ár,
mert itt marad az emlék,
pedig rég eltörölték.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...