Nyers e vers,
mit költök,
talán megbotránkoznak a költők.
Versem csupán kiáltás,
egy mély rabságból kiváltás.
Nem szeretek verselni,
nincs más dolgom,
mint verset elni.
Ósdi versíró vagyok én,
bunkó, barom a lírai én.
Letépek virágot, s közben
felgyújtok egy erdőt,
bántok sírót, kesergőt.
\"Nem megy nekem a lyra\"
mondta Arany.
Nem vagyok más csak
kövér varangy.
Talán csak szeszély,
mellyel ver engem ez az éj.
Lelkem kihűlt, nincs forróság,
elmúlt, nincs több bohóság.
József Attila a példaképem,
de jaj de inkább eltolom innen a képem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
2026-02-26
|
Történetek
Eredeti történet: CFNM oder Nackt im Damenclub .... Szerző: caliban66 .... Literotica; 2023...
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2001-09-16 00:00:00
|
Versek
Benyitottam a hálóba és a következő kép tárult elém: feleségem hanyatt fekszik, lábait szétrakja és a szomszéd Zsuzsa feleségem lábai között van négykézláb és nyalja feleségem pináját. Zsuzsa...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
Francisco ·
Ez aztán az Arc Poétika!