Úgy érzem elveszek,
kicsúszik kezemből az életem,
Nem lehet velem kit szeretek.
Voltam-e boldog valaha?
Én azt hittem, én ostoba,
Az élet nem engedte, mert mostoha.
Talán jobb lenne feladni,
Szívem nem tud tovább harcolni,
Jobb lenne most rögtön meghalni.
Évekig reméltem,
Szeressen valaki, kértem,
Magányos voltam, féltem.
Nemrég azt hittem szeretnek,
Boldog voltam, nevettem,
De ostoba voltam, tévedtem.
Boldogság, törődés?
Álom ez, nem kérdés,
Az életem nem más, szenvedés.
Mégis miért? Miért kell szenvednem?
Miért kell egyedül, magányosan élnem?
Miért nem hagyod, hogy valaki engem is szeressen?
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
A proza szerintem kozelebb all Hozzad.