Úgy érzem elveszek,
kicsúszik kezemből az életem,
Nem lehet velem kit szeretek.
Voltam-e boldog valaha?
Én azt hittem, én ostoba,
Az élet nem engedte, mert mostoha.
Talán jobb lenne feladni,
Szívem nem tud tovább harcolni,
Jobb lenne most rögtön meghalni.
Évekig reméltem,
Szeressen valaki, kértem,
Magányos voltam, féltem.
Nemrég azt hittem szeretnek,
Boldog voltam, nevettem,
De ostoba voltam, tévedtem.
Boldogság, törődés?
Álom ez, nem kérdés,
Az életem nem más, szenvedés.
Mégis miért? Miért kell szenvednem?
Miért kell egyedül, magányosan élnem?
Miért nem hagyod, hogy valaki engem is szeressen?
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Hozzászólások
A proza szerintem kozelebb all Hozzad.