Néma telefon

Néma telefon.
Csak sírni van most kedvem,
Pedig tanulnom kellene.
Azt pedig így lehetetlen,
Mert mindenről ez jut eszembe.
Egy szó, egy szám, egy hang.
Mindenről álmom jut eszembe.
Az álmom, mely most már
Tény, nincs többé.
Ez a lány, aki vagyok,
Minden nap egy új reménnyel kel,
De csalódottan hajtja álomra fejét.
Ám ott is ez az álom.
Nappal egy vidám csajszit láttok,
De ahogy a nap lemegy, és nem láttok,
Ez vagyok.
Egy kisírt szemű, remény vesztett lány.
És az az átkozott telefon még mindig, rendíthetetlenül néma.