Mint pusztában vonuló
könnytől lázas gyermekek,
kiket vad éjszakába nyúló
estek csillagfénye permetez
- gyöngyözik homlokomról a vágy
meglelni az elveszett Végtelent.
Nyughelyem árokparti ágy,
s tán álmomért feláldozom az életet.
Érzem, lépteim nyomán roskadoznak
néma kísérőim: az évek,
és ajkamon a remény, s az ének
egyre halványabb hullámot kavar
az elhagyott út porába,
de lábam alatt a sík, halott avar
is azt suttogja:
soha ne lépj a felnőtt-lét nyomába.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások
Örömmel látom ,h nem tartott olyan sokáig az a szünet:) írj írj és írj:P
Hát igen,úgyse tudja sokáig megállni az ember,hogy ne firkantson valami jól csengő ökörséget :)),bár mostanában igen csak leálltam a dologgal. Hmm,igen, jó lenne lélekben örökre gyereknek maradni,bár ez elég nehéz sajnos... de azért próbálkozunk... Nem hiába Peter Pan a kedvenc mesém. :))