A szerelmem, mint a láng,
Ellobbant.
Az életem, mint a gyufát,
Eldobtam.
Nekem az élet már nem érdekes,
Nem tölti be lényemet.
A törékeny, szép idők eltűntek,
S jöttek helyette rosszak, ördögek.
S, ha te nem lettél volna,
Én tán már nem látnám a holdat.
Nem érezném a nap sugarát,
S nem látnám a színek pompáját.
Köszönöm neked, Őrangyalom,
Hogy vigyáztál rám, úgy-ahogy.
Hogy féltő szemed rámvetetted,
Hogy életemet megmentetted.
Köszönöm, hogy vagy és voltál,
Köszönöm, hogy álmot láttál.
Köszönöm, h élsz, ismertél,
És köszönöm, hogy akkor szerettél.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?