Oh sors, ne kegyelmezz
Csapj le arra, ki büntetésre érdemes!
Ki kitépte szívedet
Ezáltal megölte lelkedet
Ki belédrúgott, s megalázott
Nem kell ide magyarázat
Pusztulásra van ítélve
Ki nem javult meg itt élve
Megértést, tanácsot kapott
Most ő döfi beléd a kardot?
Oh sors, ne kegyelmez
Csapj le arra, ki büntetésre érdemes!
Oh sors, ne kegyelmezz
Megértés itt nem fegyelmez
Fenyítés, korbács kell ide
Így jut el hozzájuk e szent jelige
Remény, üres álmodozás
Nem más ez csak vágyakozás
Ne higgyél hát se szemednek
Zárd ki minden érzékedet
Az erkölcsök is rég halottak
Szétmállottak, elpusztultak.
Az erény így válik döggé
Isten, halott, nem él többé…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások