minden szót kimondtunk
és minden szó visszhangtalan
odatúl a nagy - nagy űrben
elhallgatnak a fák
el a susogó fű
és a tölcsért formázó erdő
elnyeli a nap vert arany boglyát
nem énekel többé madár
miért mutattad meg nekem
a határtalan mezőt és az ösvényt
a vízszagú partot
az esti áhítatot s a délután nyugalmát
gyémánt szépséged miért
most már nem látlak
nem látom az álmot és téged sem
emlékekké foszlasz
mint holt csonttá a földben
s én megfagyok otthontalan
e világ nagy semmiségben
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-24
|
Novella
Egy balulsikerült kapcsolatfelvétel elgondolkodtató története.
2024-11-23
|
Novella
Egy fiatal férfi randevúra hívja az ismert színésznőt.
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
minden nap kétszáz tonnát
beosszuk a télre
úgy bizony