Búval sóhajt, el is hallgat talán
Utolsó lélegzetem érted,
Jég már; mint ifjúkorom legszebb nyarán
Dallal, könnyel nincs már visszatérted.
Oly makacs, önző vagy, de mégis édes;
Sebem fertő mind, hát folyja, marja mérged!
Ostoba helyet, miért vagy erre képes?!
Arcom védtelen,
Neved éktelen.
Nélkülöz a kényszer,
Altatott elégszer.
Akkor szólj, ha igazad szólni vágy,
Némulj csak, s paplanom síri virágágy.
Neved, hogy szeretlek e sorba törve kiáltom;
Anna, én még egyszer, újra, újra, újra kivárom!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-31
|
Sci-fi
A bázison a szolgálat nem jelentett jelentős kihívást , és egy űrhajósnak a magányt is el...
2026-05-27
|
Merengő
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br />
<br />
<br />
<br />
1. Szükséges – e szórakoztató...
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?