Búval sóhajt, el is hallgat talán
Utolsó lélegzetem érted,
Jég már; mint ifjúkorom legszebb nyarán
Dallal, könnyel nincs már visszatérted.
Oly makacs, önző vagy, de mégis édes;
Sebem fertő mind, hát folyja, marja mérged!
Ostoba helyet, miért vagy erre képes?!
Arcom védtelen,
Neved éktelen.
Nélkülöz a kényszer,
Altatott elégszer.
Akkor szólj, ha igazad szólni vágy,
Némulj csak, s paplanom síri virágágy.
Neved, hogy szeretlek e sorba törve kiáltom;
Anna, én még egyszer, újra, újra, újra kivárom!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
laci78:
@Rémpásztor: várható folytatás...
2025-11-03 19:59
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?