Egyszer volt ám... réges régen
Mikor még tán én sem éltem
A Halálnak közelében
Havas hegyek rejtekében…
Élt egy rút ember magával
Egyedül a kalapjával
’A halál itt ballag halkan ’
Tette fel a zord magasztban...
’Hát minek nekem bárki más?’
’Jobb ma mindennél a magány’
Emberek eleget szidták
Gyűlölt is eleget inkább
Így gondolta kedvetlenül
Csak magányban csak egyedül
Az élet vele csak kergül
Elél magában egyedül
Messze tájon rideg fákon
Holló lakta csupasz ágon
Temető volt ott is amott
Ahol ő nyugalmat kapott
Hangja többé föl sem perdült
El is halkult emberestül
S a puszta földben, leletül
Élt magányosan egyedül
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások