Zártak már, négy fal közé, egyedül, sötétben,
Löktek már, utolsók mögé, uralt már a félelem.
Húztak hátra, mikor előre indultam,
Nem segítettek, mikor bajban voltam.
Sokan voltak, kik várták, hogy elbukjak,
Sokan voltak, kik ártani akartak.
Amikor tudtak, ártottak nekem,
Ha utaztam, várták hogy baj történjen velem.
Akarták sokan, elvenni életem,
Sokan vannak, kik ártanak nekem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Woodgate:
A karaktereid között jelenleg...
2025-07-15 22:34
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
1500 májusában
a tudós ült magában
Kutatta az élet értelmét
Az égből nem jött semmi jel
És Ádám újra felkelt
Lombikjából nem nyert
Tudást és hatalmat az embert......
a tudós ült magában
Kutatta az élet értelmét
Az égből nem jött semmi jel
És Ádám újra felkelt
Lombikjából nem nyert
Tudást és hatalmat az embert......
Ez a dal
Nem lesz sohasem sláger
Nem éneklik majd ezrek el
De így van ez jól ...
Nem lesz sohasem sláger
Nem éneklik majd ezrek el
De így van ez jól ...
Hozzászólások
És, mégis, mi, a, recegős, lépfenéért, fontos, hogy,, felesleges, vesszőket, (,), tegyél, mindenhova?,?
Különben is. Otrány. Már megbocsáss.