Elrohadt testemet a férgek zabálják,
Kis pondrók, légiók, mocskok falják.
Érzem mikor egyszerre harapnak belém,
Hallom mikor a húsomból fröccsen a vér.
Lassan, fájdalmasan eggyé válunk,
Rothadt testemet a hideg futja át. Fázunk!
Mi most már örökké eggyé váltunk.
Mit érzek érzik, mi ők éreznek érzem. Fájunk!
Új életre keltem, miattuk, velük,
Mi százezren eggyé lettünk.
Sikítva kiáltjuk a Halál szavát,
Érezzük, hogy élni már fáj!
Eső mossa le az élettől
Szennyezett testem. Félek ettől!
Félek, hogy lemossa mindazt,
Mit átéltem, nem akarom ezt!
Inkább minden perc fájjon örökké,
Minthogy az Élet ízét elvegye, s legyen övé!
Soha nem adom fel a harcot!
Küzdök mindig, akkor is ha örökre meghalok
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?