Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
<br /> Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Friss hozzászólások
wisnia: Tetszett.
2026-04-20 21:05
wisnia: Jó.
2026-04-20 21:04
wisnia: Nem rossz.
2026-04-20 21:03
wisnia: Történés ugyan nincs benne, de...
2026-04-20 21:02
wisnia: Harmatgyenge.
2026-04-20 21:01
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Kitörés

Ahogy száraz fába mar millió éhes láng,
Millió éhes fog s mind véresen falánk,
Úgy hasítja a fájdalom szívem falát
De ha Te nem lehetsz enyém, inkább a halált !

Két marokkal szakítanám a kéjt,
Keményen átharcolva minden éjt,
Lángoló testem testeddel ötvözve
A gyönyör tüzes fátylába öltözve.

Az édes kín, miből soha nem elég,
Az izgatóan fájó seb, mi bennem ég !
Újra és újra szomjazza a lélek,
Most és örökké, míg élek !

Szűk lett hirtelen a világ
Úgy szakadt a szerelem miránk !
Keskeny az ágy, kevés a szoba,
Menekülnénk együtt, de még nincsen hova !

Hamvaiból kelő Főnix pár
Újra feléledve s örökké élve már,
Földi börtönéből lelkünk ki úgy szabadul
S láncok nélkül mostantól szabad !
Hasonló versek
2799
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
2998
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?

Inopier(Tatyi) ·
Szervusz kedves Christian!

A héten sajnos nem nagyon tudtam feljönni, elnézésedet kérem, most olvasom írásaidat, kezdtem ezzel... valahogy egy belső hiány fogalmazódik meg a töménytelen kép mögött, mely arra akar utalni, hogy a be nem teljesült szerelem kiforratlansága ihelette. Igazából a hiány sokaknak egy központi gondolata, de csak kevesen képesek így kiírni magukból, gyönyörű és egyúttal fájó gondolatok, ártatlan lepelbe burkolva.

Még olvaslak, ha hétközben nem is tudtalak, ez valószínűleg rendszeres lesz, kolis vagyok, ott ritka mikor gép közelbe kerülök, így hétvégén fogok mindig írni, de mailt addig is tudok olvasni, azokra akkor is szakítok időt, ha gátolnak, címem: tvipera@freemail.hu, ha gondolod írj oda. Szervusz:

Inopier

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: