A Thames parjtán ültem,
Épp hattyúkat etettem.
Ahogy csak néztem a viztükröt,
Fiatalok körvonala tükröződött.
Hallottam hangjukat a hátam mögött,
Éreztem, elhagytam, magam mögött.
Dallamok keringtek körülöttem,
Keringőztek a holdfényben.
Szivárvány színű apro lelekem,
Sündörögj velük a fényben.
Emelkedj fel velük magányodból,
Lépj ki saját mivoltodból.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?