Kétely

Kételkedő szenvedélyben
Váltakozó érzelemmel
Sínylődve vergődöm
Sodródok életemmel

Mit érzek, mit vágyok?
Becsaphat a villám!
Vagy talán már be is csapott?
Hiába volt imám
Öszinte és mélyről jövő?
A gonosz többé nem ereszt!

Egyre támad és mérgező
Sugallatával mereszt
Felém karmot és agyart
Amiktől megrettenek
Miért tette, mit akart?
Miért zavar, s miért kerget?

Folyton csak kísért, csábít
Nem hagy egy csepp nyugalmat
Időnként már megőrjít
Megbolygatja agyamat
Hogy dönteni nehéz lett
A jó és a rossz között,

S bár tudom a helyeset
Kusza elmém fölött
Felhők gyűlnek szűntelen
S nem érzem már bűnöm súllyát
De mégis! A jót ismerem!
S győz végül a józanság.

2003.02.05.