Fehér lepel hullik észrevétlen a tájra,
S néhány cseppnyi mosoly köszön egymásra,
Megérint egy érzés karácsony éjjelén,
Átölel teljesen egy bolondos vakremény.
Hallom a csengettyű százhangú dallamát,
S ezernyi emlékkép bensőmet járja át.
Fáklyaként égnek szikrányi lángok,
Meséket szőnek szivárvány álmok.
Csillagszóró parázsban árnyakat képzelek,
S felbukkannak arcok, kik lelkemben léteznek.
Apró szívemből angyalfényt szitálok,
Csendes, meghitt ünnepet kívánok.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A szeretet ünnepe!
Mikor nem szabad szomorkodni,
s haragudni...
Mikor nem szabad szomorkodni,
s haragudni...
A karácsony a kedvenc ünnepem,
Ilyenkor mindig kalácsot eszem.
A fa alatt sok-sok ajándék van,
Ami azt jelenti, karácsonyon van...
Ilyenkor mindig kalácsot eszem.
A fa alatt sok-sok ajándék van,
Ami azt jelenti, karácsonyon van...
Hozzászólások
Köszönöm szépen az üdvözlőlap ímélt, nagyon jól esett.
Hogy vagy?
:flushed:
(remek ötperces szünetet szereztél vele, mentem vissza csokitortát sütni)
Egy célom volt.
Megosztani a karácsony emlékét másokkal, hogy ők is emlékezzenek.
Lassan csörgedez az életem, de lassan a saját medrébe kerül