Fehér lepel hullik észrevétlen a tájra,
S néhány cseppnyi mosoly köszön egymásra,
Megérint egy érzés karácsony éjjelén,
Átölel teljesen egy bolondos vakremény.
Hallom a csengettyű százhangú dallamát,
S ezernyi emlékkép bensőmet járja át.
Fáklyaként égnek szikrányi lángok,
Meséket szőnek szivárvány álmok.
Csillagszóró parázsban árnyakat képzelek,
S felbukkannak arcok, kik lelkemben léteznek.
Apró szívemből angyalfényt szitálok,
Csendes, meghitt ünnepet kívánok.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-24
|
Novella
Egy balulsikerült kapcsolatfelvétel elgondolkodtató története.
2024-11-23
|
Novella
Egy fiatal férfi randevúra hívja az ismert színésznőt.
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A világ lassan fehérbe öltözik,
A vidámság lassan a szívünkbe költözik.
Bár vékonyan fedi még a hó a bágyadt tájat,
Hidegétől mégis elalszik minden égető bánat...
A vidámság lassan a szívünkbe költözik.
Bár vékonyan fedi még a hó a bágyadt tájat,
Hidegétől mégis elalszik minden égető bánat...
Mint fényes hulló csillagok arany tömege,
Úgy ömlik rám most égből a fény. Érezem,
Hogyan harmatozza be most az életem
A tisztelet-zápora Érted, Uram...
Úgy ömlik rám most égből a fény. Érezem,
Hogyan harmatozza be most az életem
A tisztelet-zápora Érted, Uram...
Hozzászólások
Köszönöm szépen az üdvözlőlap ímélt, nagyon jól esett.
Hogy vagy?
:flushed:
(remek ötperces szünetet szereztél vele, mentem vissza csokitortát sütni)
Egy célom volt.
Megosztani a karácsony emlékét másokkal, hogy ők is emlékezzenek.
Lassan csörgedez az életem, de lassan a saját medrébe kerül