Mézelővé lesz bennem minden szavad,
kalász-érett szád aratást csepeg,
folyton növeszted aranyszálú hajad,
veled az idő áll, kor nem ketyeg.
Nagy télben éltem teelőtted, fagyott
peremvidék uralt el, köd ült meg,
sziklásság, puszta inalva elhagyott,
dús övezetű földre kerültem.
Talán semmi sem tart majd fejem felett,
más bolygókat sodor végtelen űr,
elmúlsz napomnak lenni, és kinevetsz,
újra jegem vacog, vértelenre hűl.
Ha pusztul nyaram egyszer, s nem lehetsz,
hajszálhúrokból hagyj - és fény hegedül.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-08-23
|
Horror
A Szibülla Könyvének eltitkolt sorai és egy ősi, véres tőr a főhős családi múltjának legmélyebb,...
2025-08-21
|
Merengő
Zuhogott az eső és fújt a szél. Gini a vörös, rövid hajú nő egy késel a kezében kiment az...
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
2025-07-24
|
Történetek
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Hozzászólások