Mézelővé lesz bennem minden szavad,
kalász-érett szád aratást csepeg,
folyton növeszted aranyszálú hajad,
veled az idő áll, kor nem ketyeg.
Nagy télben éltem teelőtted, fagyott
peremvidék uralt el, köd ült meg,
sziklásság, puszta inalva elhagyott,
dús övezetű földre kerültem.
Talán semmi sem tart majd fejem felett,
más bolygókat sodor végtelen űr,
elmúlsz napomnak lenni, és kinevetsz,
újra jegem vacog, vértelenre hűl.
Ha pusztul nyaram egyszer, s nem lehetsz,
hajszálhúrokból hagyj - és fény hegedül.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2021-06-09
|
Merengő
Takard el szemed, s lásd az időt a messze<br />
kipárolgó leheletet.
2021-06-07
|
Horror
Teljesen odaadta magát és a dolog beválni látszott. Egy hímvessző megosztása egy másik nővel...
2021-05-29
|
Merengő
Majd egyszer, elég erősnek érzitek magatokat, hogy bábutok megmérettessen, és patkolatlan...
2021-05-21
|
Novella
Aki már járt Vácon tudja jól, hogy nagy kultusza van a Váci kívánságteljesítő halnak. A gyönyörű...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-17 00:00:00
|
Szerelmes
1 Év amíg rád vártam,
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
D.S. ·
Megérte benézni, nagyon szép lett!
Sztrájk ·
Adok ra egy tetsziket,mert nem szemetre valo.
nagyaniko ·