Juhász E.-Egy gondolat bánt engemet...a net

Egy gondolat bánt engemet.....
Facebookon, "lájkos" posztok közt halni meg
Lassan eltűnni, mint a nem létező diszlájk...
Melyet tikos ügynökség régen elzárt...
Elfogyni lassan mint a megabájt....
Mely elhagyott, üres szobában fogyogált...
Ne ily halált adj, istenem,
Ne ily halált adj énnekem!
Legyek netkábel, melyen rövidzárlat fut keresztül
Vagy melyet villanyszerelő szaggat ki csövestül....
Legyek hangfal, mit a hegyről a völgybe
Eget-földet rázó tányércsörömpölés dönt le...
Ha majd minden facebook-nép
Jármát megunva twitterre lép
Pirosló arccal és égő pofákkal
És a pofáikon eme szent jelszóval:
„Ez nem rajság!”
S ezt elharsogják,
Elharsogják facebooktól-twitterig,
S az iszlám állam velök megütközik:
Ott essem el én,
A kommentek mezején
Ott folyjon az ifjui pixel ki gípembül,
S ha billentyűzetem örömteli pötyögése zendül
Hadd nyelje el azt a tányéri zörej,
A wow hangja, a world of tanks dörej,
S holttestemen át
Hajlakkot fújó plázap*csák
Száguldjanak a kirakott posztokra,
S ott hagyjanak engemet összetiporva.
Ott szedjék össze elszórt posztomat,
Ha jön majd a nagy oldalátruházási nap,
Hol ünnepélyes, lassú gyász-technozenével
És fátyolos háromszínű profilképek kiséretével
A profilomat egy alkoholistának adják,
Kik érted haltak, szent Facebookság!