Istenem, mondd, mit tegyek
Hogy elnyerjem kegyelmedet?
Ez a sorsom, ez az átkom
Hogy legyen ennyi jó barátom?
Kik akaratlan megbántanak,
Hogy kineveznek bizalmasnak,
S mint egy gyóntatófülke
Rám hárul minden terhe.
Melyet nekem némán tűrnöm
És mint a tűt, nyelnem kell
Reménysugárt szűrnöm,
Mellyel létem értelmet nyer.
Miért bizalmas, miért csak bizalmas,
Miért nem lehet enyém, mi izgalmas,
Miért nem haraphatom a tiltott gyümölcsöt
Egyszer miért nem győzhetem le az erkölcsöt?
Mert én nem erre vagyok hívatott,
Mert nekem a sors más feladatot adott,
Hogy várjak, beletörődjek
Mások lábukat belém törüljek?
Ezért vagyok én e Földön, más semmi,
Több ember baját egybe összeszedni
És más terhét rá felruházni
És őt életétől megfosztani.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások