Megbántott ember vagyok.
Telnek rajtam a napok,
Lassan-lassan megöregszem,
Életem vak vágányra tereltem.
Próbálgattam így is - úgy is
Kitartottam még ha fájt is,
Mindig újra jót reméltem,
Hittem, veled míg élek, beérem.
Csalatkoztam újra százszor,
Próbálhattam akár hányszor,
Nem megy veled, lehetetlen,
Gúnyolsz, csúfolsz - Nem is hittem.
Hol a szeretet, megértés virága?
A földön porig megalázva:
Eldöntöttem most már utoljára
Ne taposson rajta a gonosz lába.
Ebből semmi nem lett, hiába reméltem
Most már más után kell néznem.
Nem fecsérlem hasztalan életem
Holt vágányon járva fel-alá szüntelen.
Van egy mondás tudom,
Abban egyre bízom:
"Ki-ki érdeme szerint"
Erre vágyom újra megint.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-27
|
Merengő
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br />
<br />
<br />
<br />
1. Szükséges – e szórakoztató...
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások
Szóval én eléggé érzékeny vagyok a helyesírási hibákra. Ezért aztán azt javaslom olvass még egy kicsit, és ha írsz, tedd fiókba, s ha már elfelejtetted, akkor vedd elő, és légy a magad kritikusa. Ha ekkor még olyan a versike, hogy megindít, akkor publikáld.