Ne nézz rám többé vágyakozó szemmel,
Már elhatároltam az ilyenektől magam.
Végre megtanultam, milyen nélküled,
S megszegni immár nem fogom a szavam.
Hiányzol még most is, nem tagadom,
De előbb-utóbb elhal ez is bennem.
S ha legközelebb is felkeresnél,
Akkor már tudom mit kell tennem.
Fáj ez is, de nem úgy mint régen,
Már nem fog senki pofára ejteni.
Mert férfi annyi, mint csillag az égen,
És megtanultam, hogy kell felejteni.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
marta01 ·
Szerintem jól írsz 
és ha ugyanezt más szavakkal írnád, költőibb lehetne.
és ha ugyanezt más szavakkal írnád, költőibb lehetne.
Blackrain ·
Mi is azt tárgyaltuk.
BloodyMary ·
Igazat kell hogy adjak nektek, ugyanakkor ez szándékosan nem íródott olyan "költőire", és azért lett ilyen egyszerű, mert aki ihlette is épp ilyen egyszerűen kiismerhető jellem, akin így utólag teljes mértékben átlátok és úgymond nem érdemel ennél jobbat :) Csak jólesett kiadni magamból azt a végső feszültséget, hogy megint milyen hülye voltam, milyen "egyszerűen` dőltem be ismét, és pont ezen van a hangsúly, de értékelem a kritikákat :) Lehet, hogy tényleg nincs helye a versnek az oldalon és nem akartam vele nagy dolgot alkotni, a szótagszámot és egyebeket pedig valóban ellőttem kissé (kár hogy a beküldött munkák utólag már nem korrigálhatók :P). Általában napokig finomítgatok egy adott verset, viszont ez túl hirtelen felindulás volt, amilyen hirtelen az illető is felkavarta körülöttem a szilárdnak hitt világomat.. De köszönöm, hogy ennek ellenére figyelmet fordítottatok rá :)