Homok csak

Könny helyett homok csak, mi perg:
Szemeim szárazak.
Építhetnék várakat
A dúlt semmiből. Holt a kedv.

Homok perg csak szemeimből,
Könnynek túl száraz.
Dúlt semmi, holt kedvből
Lehetne építnem várat.

Szemeim szárazak,
Belőlük már csak homok pereg
Mint néma könny-pótlék.
Malter lehetne a várhoz, melyet
Semmiből és holt kedvből építnék.

Szárazak szemeim,
Belőlük könny már csak mint homok
Pereg feldúlva a semmijeim.
Lehetnének ebből dúlt várromok,
Melyeket anno leromboltak holt kedveim.

Várat építek a temérdek homokból
Mi könny helyett pereg szemeimből.
Száraz lenne az, több okból:
Mert a tégla készülne holt kedvből,
A kapu dúlt semmi volna csupán.
Az első kósza szélroham
Felkapná minden egyes szemét
És vinné egymás után
Csavarodva,
Szétporladva,
Agyon- és széttáncoltatva
Könnyeimből húzott falaim.