Holdbarát

Hallod, hogy borul a táj,
törik minden szilánk,
mi ránk vigyáz.
S nem félsz a tűztől,
mi úgyis kifüstöl.
Te holdbarát.
Harcomba te vagy a béke,
az ok, amiért ne
váljak állattá.
De fel nem tépheted 
sebeim bánatát.
Mennem kell, de nem enged,
nem húzom, míg ereszthet.
Ha végzetem értenéd,
tudnád nem is szeretlek.