Mélyen, lent a mélyben
Elsüllyedve napsütésben
Állok és bámulom
Miként folyik egybe a láthatár.
Csend van, mégsem hallom
A hullámok csapdosását.
Szemben tenger, mögém
Többé nem tekintek.
Nem kell a fény,
Nem kell már semmi!
Mire várhatnék, hisz
Megoldás sincs már.
Éjjel-nappal sötétségben
Így járunk a napsütésben,
S megfeneklik hajónk
az évek zátonyán.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?