Egyszer elmegyek egy hideg hajnalon,
utánam csak a semmi marad, és egy lábnyom.
Ki voltam, és mit csináltam senki se tudja már.
Egy hideg hajnal ránk süt a felkelő fény,
együtt kergetőztünk egyszer a múlt füvén.
Egy szemedbe villant fénnyel néztél farkasszemet,
Csak egy csillanás, ez is már a múlt, mely megint kivetítült.
Tudom minden kimondott szó igaz volt,
Mert, egy ígéret elhangzott az álmunkból.
Csókod íze a számban, a pára leszállt elillant az álom.
Egyszer elmegyek egy hideg hajnalon,
Utánam csak a csend marad, és egy lábnyom.
Egy hideg hajnal, néz le ránk az ég.
Régen együtt néztük a napfelkeltét.
Percek, amit elfelejthetek,
Percek, amit veled töltöttem
Kevés, ami nekünk adatott,
Élünk vele, amíg lehetett,
hogy szerethessük egymást nagyon.
Most elmegyek, az emlékeimet elviszem magammal.
Ködbe burkolózik most minden, a nap felkelt már.
Csak egy lábnyom marad, és a csendes táj.
2006. 10. 14-15.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
laci78:
akkor a szokásos kérdés: ETA?...
2025-04-15 15:51
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2001-09-16 00:00:00
|
Versek
Benyitottam a hálóba és a következő kép tárult elém: feleségem hanyatt fekszik, lábait szétrakja és a szomszéd Zsuzsa feleségem lábai között van négykézláb és nyalja feleségem pináját. Zsuzsa...
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások