Hiányzol

Hogyan mondjam el azt, mit már nem lehet,
hogy hiányod egyre kínzóbb lesz?
Mellettem és lekemben üresség tátong,
egy újbóli lehetőségre vágyom.

Hiányzol és e vágy tönkre tesz,
várom azt mikor újból átölelsz,
mikor fülembe súgod, hogy szeretlek
és én ígérem, hogy örökké ölelhetsz.

Mint pislákoló gyertya fénye,
úgy halványodik kívánságom teljesülése,
hogy én téged visszakaplak,
örökre karjaimba zárhatlak.

Nélkülözök akár egy száműzött,
hajóm zátonynak ütközött,
mondhatok neked most már bármit,
de értsd meg: HIÁNYZOL, és ez az mi számít!