Hamis próféták

Őrjítő gondolatok törnek fel lelkemből
Kiölve, mi oly kevés, a szépet az életből
Pedig kell ez az erő, a jóság és vidámság
Hogy ne győzzön a közöny és a nyomorúság

Ám hiába keresem a fényt, a jót, a békét
A világ háborúban ég, lelke durva, önző, sötét
Hamis próféták hirdetik az isteni jót
Csalárd nyelvük takarja a valót

Hazug szavukkal ígérnek túlvilági jót
Ezért lemondást kérnek tőlünk, földi béklyót
Míg maguknak harácsolják a vagyont
Hirdetik, csak az üdvözül, ki mindenről lemond

A lélek szabadsága nekik rossz
Ki másként gondolkodik, maga a gonosz
Míg titkon ők vad orgiákon élnek
Hirdetik: a testi gyönyör eretnekség, vétek

Ne hidd hát, hogy vezeklés az élet
Nem szenvedés a föld, hanem az éden
Bár sírva születünk, vidáman éljünk
A mennyország bennünk van, ne az úrtól kérjük

Pécs, 2003. január 15.