Gyilkosság...

Valaki megy az utcán.
Kés vagy pisztoly a kezében.
Meglátja áldozatát,
S követni kezdi a kertbe.

Fák s bokrok mögé bújva
Követi áldozatát.
Végre elérnek egy sikátorba,
Ahonnan már nincsen vissza.

S végre rávetheti magát,
Éjfélkor senki az utcán,
Pisztolyát békén hagyja,
S a késért nyúl vissza.

Szemtől-szembe állnak,
S a támadó az erősebb.
Kést rántva támad,
S az áldozat szívébe

Mártja önfeledten,
S vér spriccel szerte.
Élvezettel öldököl,
S hirtelen valaki előtör.

Ráveti magát a gyilkos,
S kése újra gyilkossá volt.
Két hulla fekszik egymás mellett,
S a gyilkos már rég elment.