Múlhatatlanul fájdalmas tánc
a borotvák recés, acél élén.
Hegek nyomán marad örök ránc,
nem leljük meg így soha a békénk.
Veszélyes gyilkos ez a románc,
buja tüzekben is együtt égnénk.
A halott csontok égett porán
csak az egymás hulló vérét néznénk.
Nem szállhatok ki ilyen korán,
játékunkban így keveset érnék.
Már alig vonszol engem bokám
kegyelmet tőled sohase kérnék.
A száguldó szenvedély lován
felült mögém az agg, gyilkos kétség.
A szerelmünk halotti torán
majd véresen ragyog fel a szépség.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-01-19
|
Novella
Ez egy szösszenet az gyűjteményemből. Bl műfaj. Valentin napra íródott.
2024-12-23
|
Krimi
Egy kis krimi kevés szexualitással fűszerezve. <br />
Kellemes olvasgatást kívánok!
2024-12-22
|
Fantasy
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
2024-12-20
|
Merengő
<br />
Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Pusheen ·
Szerenella, bakos1022 köszönöm szépen! :heart: [smiley 12
artemyss ·
A vége... Szép ez is.
Pusheen ·
Nagyon szépen köszönöm! :smile:
Marokfegyver ·
Huh, mik kerülnek elő! El is felejtettem már az akkori borzongást, és már másképp látnám, de ma is tetszik.