Múlhatatlanul fájdalmas tánc
a borotvák recés, acél élén.
Hegek nyomán marad örök ránc,
nem leljük meg így soha a békénk.
Veszélyes gyilkos ez a románc,
buja tüzekben is együtt égnénk.
A halott csontok égett porán
csak az egymás hulló vérét néznénk.
Nem szállhatok ki ilyen korán,
játékunkban így keveset érnék.
Már alig vonszol engem bokám
kegyelmet tőled sohase kérnék.
A száguldó szenvedély lován
felült mögém az agg, gyilkos kétség.
A szerelmünk halotti torán
majd véresen ragyog fel a szépség.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Pusheen ·
Szerenella, bakos1022 köszönöm szépen! :heart: [smiley 12
artemyss ·
A vége... Szép ez is.
Pusheen ·
Nagyon szépen köszönöm! :smile:
Marokfegyver ·
Huh, mik kerülnek elő! El is felejtettem már az akkori borzongást, és már másképp látnám, de ma is tetszik.