Álmomban abban az erdőben jártam
ahol egykor, rég reád találtam...
Lomb susogott - alkony dala,
hozzád hajtott szívem szava
Hiányod úgy marja lelkemet...
álmomban szorítom csak kezedet
Nélküled élek én, bús árva,
elkerül a világ, nem sodor árja
Érzem, lépteim mindig vigyázod,
ajkam, s szemeim csókoddal lezárod
Édes álomba a te karod csitít,
óvó ölelésedbe lágyan gömbölyít
Jeges szépséged fájdalmas emléke,
varázs-hangod éltető zenéje
velem van, ha kihűl a fény,
akkor is, ha nincs már remény...
Nem rémít más, csak a magány,
arcom hűvös kő, titok, talány
Várom, hogy megérints, életre szeress,
ahogy már ezerszer, újra megkeress...
- Alyrnak, aki vigyáz rám. Még mindig… -
2005 06 12 ThoRgErdT
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Hozzászólások