Gondolatok

Bár Te lennél az
ki reggel mellettem kel,
s nem a párnát ölelve gondolnám
jó reggelt.

Úgy élvezném
fiatalságod hevét
s kötném le azokat
mik feleslegbe maradtak benned.

Élnénk boldogan?
Vagy folyton tűzbe,
tűzbe tartanánk a másikat,
míg túl nagy nem lesz a szél?

És akkor mi lesz?
Mint két idegen
lengünk életeink tengerén?
Sosem találkozva többé.

Tudnál élni úgy?
Aki eddig részed volt,
most meg kitakarod mint múlt.
Fájdalmas múlt.

Elfelejtheted e azt
aki szívből mondta
úgy is érezte
s mégse jött össze.

Az idő megoldja
mondja kinek nincs szíve.
Én bennem megmarad minden
jó rossz és mi ketten.