Futok az úton , gyorsan sietve
Szinte, ég az arcom és izzad a testem
úgy érzem, hogy könnyebb lettem
A szívem léptemre nagyot dobban
Fülem, szinte cseng, lüktet a vér az ereimben.
De, hajt vérem és futok egyre gyorsabban, merészen
Már úgy érzem szárnyam, lenne és szállnék
Mint a madár a néma fellegekbe.
A végtelen felhő szárnyán elérném a felkelő napot
Vagy mint sötét felhő, a szél vagy orkán
végtelenül, futni nem gondolni csak arra,
hogy futok-futok és tőle kipirulok
Minden reggel lehuppanva fáradtan.
kedvenc fotelomba fáradtan.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?